Reklámok
A mai cikkben megtudjuk a halak furcsa világát, és azt, hogy ezek az állatok mennyiben járulnak hozzá az emberhez.
Ezek az állatok vízben élnek, és számos alkalmazkodással rendelkeznek ahhoz, hogy ebben a környezetben éljenek, például uszonyok és fusiform test.
Reklámok
A legváltozatosabb vízi környezetben találkozhatunk halakkal, amelyekre jellemző, hogy a gerincesek számos és változatos csoportja.
LÁSD MÉG
Reklámok
AMIT TUDNI KELL, MIELŐTT TENGERMALACOT SZEREZNÉS
Ebbe a csoportba tartoznak a porcos halak: a porcok alkotta csontváz, és a csontos halak: a csontváz.
elfogadását követően számos változás történt az állatok osztályozásában kladisztikus módszertan és a DNS-elemzési technikák fejlesztése.
Lásd még:
A halak és jellemzőik
Kizárólag vízi környezetben élő gerinces állatok. Különböző méretű, formájú és színűek.
Nagy gazdasági jelentőséggel bírnak, mivel élelmezésre, sporthorgászatra és akváriumi tenyésztésre használják őket.
Emésztő- és kiválasztó rendszer
Teljes emésztőrendszerrel rendelkezik, porcos halaknál kloákában végződő bél, csontos halaknál végbélnyílása van.
Kiválasztó rendszerüket egy pár vese alkotja. A porcos szövetekben főleg a karbamid, a csontszövetekben pedig az ammónia távozik.
Keringési rendszer
A szívnek két ürege van: pitvar és kamra, a keringési rendszer pedig zárt.
Ezért a vérpumpáló szervben csak szén-dioxidban gazdag vér, vénás vér kering.
A vér a szíven keresztül a pitvaron keresztül haladva továbbhalad a kamrába, és a kopoltyúk felé fut, ahol oxigénnel gazdagodik. Az oxigénnel dúsított vér az állat testébe kerül.
Vannak tüdőhalak, egy mindössze hat fajból álló csoport, amely Dél-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában csak édesvízben található.
Brazíliában a tüdőhal faja: piramboia.
Ezek az állatok galériákat építhetnek, amelyeket menedékként használnak, hogy megvédjék magukat a szárazságtól és a ragadozóktól.
Érzékszervek
Az oldalvonal a halakban jelenlévő érzékszerv, ami nagyon fontos.
Oldalirányban helyezkednek el, lehetővé téve az állat számára, hogy rögzítse a mozgásokat a vízben, és elkerülje a ragadozókat.
Ezeken kívül a halak szaglólebenyeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra a szagok érzékelését.
A Lorenzini ampullái, amelyek más állatok által termelt elektromos áramot rögzítik, csak a porcos halakban találhatók meg.
Endotermák és ektodermák
A halak azok ektotermák, azt jelenti, hogy nem tud fiziológiai mechanizmusok segítségével állandó testhőmérsékletet fenntartani.
A tonhal és a cápa testük egyes részeit melegebben tartja, mint mások, így a hőmérsékletet megemelkedik endoterm a hőségtől.
Halak szaporodása
A szaporodás csoportonként változó. A porcos halak belső megtermékenyítéssel rendelkeznek, és a legtöbb csontos halnál külső megtermékenyítés történik.
A csontos halak közvetett fejlődésűek, lárvák képződésével, és egy ivadéknak nevezett fázissal.
A halak vízben való élethez való alkalmazkodása
A halak nagyszerűen alkalmazkodnak a vízi környezetben való élethez, kiemelve a kopoltyúk jelenlétét.
Ezek a penge alakú, vaszkularizált szervek gázcserét folytatnak az állat vize és vére között, és a kopoltyúlégzést alkotják.
A víz a szájon keresztül jut be, áthalad a garat résein, eljut a kopoltyúkhoz, és elhagyja az állat testét.
Az operculum és az állkapcsok mozgása lehetővé teszi, hogy a víz elérje a kopoltyúkat.
Az úszás módja a kopoltyúk szellőzését szolgálja.
Fusiform test, amely segíti az úszást
A halaknak hidrodinamikailag formázott testük van, ami segíti őket a vízben való mozgásban.
Fusiform testük van: hosszúkás és elkeskenyedő végekkel, lehetővé téve az úszást. Ez a formátum nagy sebességű úszást tesz lehetővé.
A bőrükön lévő nyálka segít csökkenteni a vízzel való súrlódást.
A nyálkával pedig a pikkelyek fontos szerepet játszanak a halak kórokozók elleni védelmében.
Az uszonyok formájukban, méretükben és helyzetükben minden halfajnál kitűnnek.
Fő funkcióik: a hal egyensúlyának megőrzése, irány- és mélységváltoztatás segítése, légcsavar szerepe.
Úszóhólyag
Az úszást megkönnyítő adaptációk mellett stratégiáik vannak a süllyedés elkerülésére, mivel sűrűségük nagyobb, mint a víz.
A porcos állatoknál a felhajtóerőt a fejlett, zsírban gazdag máj jelenléte garantálja.
A csontos halaknak pedig van egy úszóhólyagjuk, egy hidrosztatikus szervük, amely lehetővé teszi, hogy a halak leúszhassanak a fenékre és a felszínre.

Porcos és csontos halak
A halakat két nagy csoportra osztják: porcos halak (Chondrichthyes) és csontos halak (Osteichthyes).
A porcos állatok azért kapják ezt a nevet, mert nincsenek csontok, amelyek csontvázukat alkotják, amely túlnyomórészt porcból áll.
A ráják, a cápák és a kimérák ezeknek az iskoláknak a képviselői, amelyek a tengeri fajok többségét alkotják.
Erre a csoportra jellemző a testüket borító fogszerű lemezek, az úgynevezett placoid pikkelyek jelenléte.
A különbség e csoport és a csontos halak között a következők: hasi száj, kloáka jelenléte, karbamid kiválasztása és az úszóhólyag hiánya.
A csontos halaknak csontvázuk van. Bennük a kopoltyúkat az operculum fedi, egyfajta csontos lebeny, amely ezeket a szerkezeteket védi.
Néhány jellemző: száj elülső végén, végbélnyílásban végződő bél és ammónia kiválasztás.
Fontos!
- A halak nagyon fontosak az emberi táplálkozásban, mivel D-vitamint és omega 3-at tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi egészséghez.
- Esszenciális aminosavakat is biztosítanak: retinol, vas, cink, E-vitamin, kalcium, jód és szelén.
- A halak emberi egészségre gyakorolt előnyei a szív- és érrendszeri betegségek és a szélütés elleni védelemmel járnak.